„Győzhetetlen lehetsz, ha nem bocsátkozol olyan küzdelmekbe, amelyekben a győzelem nem tőled függ.”
- Epiktétosz -

Az ember életében vannak olyan pillanatok, helyesebben néha egész hosszan elnyúló időszakok, amikor felszínre törnek a régóta a mélyben gyülemlő gondolatok és érzelmek, és kérlelhetetlenül követelik a számvetést, a legutóbbi hasonló átmeneti időszak óta eltelő periódus és annak fényében a jövő átgondolását. Az elmúlt néhány hét (de talán inkább néhány hónap) egy ilyen időszak volt számomra. Ugyan nem ez indított el az úton, de a Raptitude blogon megjelent „Az egyetlen dolog, amiben jóvá kell válnod” című írás jó sorvezetőként szolgál a folyamat lényegének megragadásához.

Epiktétosz ...

Vasárnap az immár hosszú évek óta zajló permanens kampányolást ismét megszakítja átmenetileg egy tényleges voksolás… Nehéz lenne bármi olyat írni az előttünk álló EP választásról, amit ne írtak volna meg már máshol, emiatt csak amolyan kibeszélőnek szánom ezt a bejegyzést, amit majd a kommentelők írnak meg alább. Ráadásul meglehetősen kiábrándultan is viszonyulok az eseményhez, mivel a magam részéről a demokrácia megcsúfolásának tartom azt, hogy pár nappal a választások előtt még szép számban vannak azok a pártok a kontinensen, amelyek nem kötik választóik orrára, hogy ők végső soron melyik frakcióban is foglalnak majd helyet… Figyelembe véve a pártfegyelem intézményét nem túlzás azt mondani, hogy milliók ...

1994. május 1., vasárnap. A galériánkon gubbasztok, és miközben fél szemmel rápislantok még a szüleim hálójában lévő tévén futó műsor végére, jobbára már a földszinti készüléken sugárzott adást, az aktuális Forma-1 futam első köreit követem a korlát két deszkája közti résen keresztül. Élénken él az emlékezetemben a mai napig, ahogy a Williams nem követi a szélvészgyors kanyar ívét, ahogy az általam rajongott legendás sárga sisak oldalra billen, ahogy leszáll a helikopter, elnémul apukám… és az este, amikor szintén ő ott áll a szobám ajtajában, és elcsukló hangon bejelenti: meghalt Senna. 10 éves voltam, két év sem telt el azután, hogy kisgyerekként láttam a Hungaroringen nyerni.

Valamiért ez az immár 25 éves emlék ...

A 2017-es esztendőt lezáró, borongós hangvételű bejegyzés kapcsán már több ízben említettem, hogy azon év őszén eluralkodott rajtam az aggodalom, amelynek árnya ugyan mindig ott lebegett körülöttem, azokban a hónapokban azonban az árnyékalak hirtelen megnövekedett, megfoghatatlan, sötét felhőként gomolygó izomzata megduzzadt, és három gyors egymásutánban kimért ütéssel megtántorított…

...

A 2018-as országgyűlési választások előtt a Közös Ország Mozgalomnak hála a közbeszéd mindennapi részévé vált a választási rendszer minőségének, hibáinak és megreformálásának kérdése. A választások után azonban ez az érdeklődés finoman fogalmazva is alábbhagyott, hovatovább megszűnt. Ez persze nem kis részben köszönhető annak, hogy a javaslatot lesöpörték az asztalról… a kampányidőszaktól távol – már ha élünk a jóhiszemű és naiv feltételezéssel, hogy ilyen időpont még egyáltalán létezik – pedig úgy néz ki, hogy ellenzéki oldalon sincs meg a szükséges politikai akarat és kreativitás a téma napirenden tartásához. Pedig lenne még, és kellene is még miről beszélni, mert egy igazságos és jó választási ...

A kettővel ezelőtti bejegyzés alatt megosztottam a Magyarul Balóval alábbi, a magyar oktatási rendszer szétszakadásáról, a felzárkóztatás terén mutatkozó egyre növekvő hiányosságairól szóló epizódját. Különösen 18:00-tól kiemelkedően lesújtó adatok és meglátások hangzanak el a vidék pusztulásáról. 

Ehhez a videóhoz érkezett Foied vinom pipafo cra carefo alábbi hozzászólása, amelyet – az általam kiemelt részekre helyezve a hangsúlyt - érdemes kicsit továbbgondolni:

A mai bejegyzés Gobbernek köszönhető, aki immár másodszor jelentkezik saját bejegyzéssel a blog hasábjain(az előző itt érhető el „Miért éppen a Nyugat?” címmel). Ismételten egy könyvet ajánl az olvasók figyelmébe.

  --------------------------------------------

A korábbi írásomhoz hasonlóan most is egy áttekintő, a történelmet nagy léptékben szemlélő műről lesz szó.

Fukuyama egy egyszerűnek tűnő kérdéssel indít: hogyan jutottunk el a mai Dániáig? A három legfőbb komponensről szól a könyv, amelyek Dániát a szerző szemében mintaállamá teszi mint modern liberális demokráciát. E három elem az állam, a joguralom valamint a felelős és felelősségre vonható kormányzás . A történelem folyamán (és a könyv ...

A HVG szeptember elején megjelent „Vannak gimik, ahonnan szinte minden második diák külföldön folytatja” című cikke apropóján ebben a bejegyzésben a saját személyes élményeim és tapasztalataim alapján azt szeretném elmesélni, hogy – a mainstream állásponttal szembehelyezkedve - miért nem mennék mai ésszel visszatekintve sem külföldre tanulni egyből az érettségi után. Úgy érzem, hogy ebben a témában fokozottan szükség van a különböző szempontok és nézőpontok bemutatására.

...

Hosszú szünet után – az okokról talán majd egyszer máskor, amikor jobban látom, hogy merre is fut ki a dolog – egy újfajta tartalommal próbálkozom. Alapvető gátlásosságom miatt meglehetősen nehéz volt rászánnom magam erre a lépésre… de több okból kifolyólag mégis szükség volt rá. Minden rendszeres vendégtől szeretnék türelmet és megértést kérni. Természetesen bőven van és lesz hova előrelépni (mind az egyéni képességek, mind a technikai hátteret illetően), ez csak az első, tétova tapogatózás.

A témák:

1. Kína és a mesterséges intelligencia, avagy az „AI térnyerése után a központosított állammal szemben felveheti-e a versenyt a liberális demokrácia?”. Ehhez elöljáróban érdemes elolvasni a 444 cikkét:
   Kína ...

Ahogy az emberek egyre csak küszködnek azzal, hogy megértsék a kellemetlen gazdasági változások és a nyomasztó politikai fejlemények egész sorát, egy aggasztó kép bontakozik ki: hatékonysággal és eredményességgel egy percig nem vádolható politikusok, mindennapos botrányok, a rasszizmus terén tapasztalható visszalépés, polarizált és felelőtlen média, megváltással felérő gazdasági csodát ígérő populisták, az elitet és a szakértőket övező növekvő bizonytalanság, ijesztő erőszakos megmozdulások időnkénti kitörése, nagyszabású terrortámadások, bevándorlásellenes agitáció, csökkenő társadalmi mobilitás, a gazdaságot domináló gigászi cégek, növekvő egyenlőtlenség, a korábban nem látott hatalommal és vagyonnal ...