„Világosan kell látnunk, hogy egy nemzet csak bizonyos mennyiségű negatív embert bír el, hogy pozitív emberekre, aktív emberekre, produktív emberekre, konstruktív emberekre van szükség és ha egy nemzetben a munkás, a dolgos, a cselekedni akaró, a teremteni és alkotni tudó embereken felülkerekedik a negatív emberek számaránya, akkor az a nemzet képtelen a haladásra. Célunk ennek a pozitív magyar embertípusnak a kimunkálása, olyan emberek nevelése, akik a magyar sors nagy kérdéseire igennel válaszolnak."
-Klebelsberg Kuno-
Egy állam vezetése, a világgazdaság, a nemzetközi viszonyok, a technika fejlődése, a tudomány előremenetele, az éghajlat változása, a társadalom evolúciója, a média átalakulása, a demokráciák felemelkedése vagy éppen bukása egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Mégis hajlamosak vagyunk a politikát - és az egymással küzdő pártokat - egy önmagában is létező, mindenek felett álló entitásként kezelni, és elsüllyedni a mindennapi csatározásokról szóló hírek közepette a már-már a vallásosság szintjét súroló pártszimpátiák által kijelölt, sáros és megmerevedett lövészárkokban.
Ezen az oldalon – a Voyager Blogot kiegészítve – kísérletet teszünk arra, hogy a harcokban megfáradt tekinteteket a háttérben meghúzódó összefüggésekre irányítsuk. Szeretnénk egy új nézőpontot biztosítani, új gondolatokat ébreszteni, melyek reményeink szerint talán hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az előremenetel számtalan lehetséges módjából közösen ráakadjunk egyre, vagy hogy legalább kicsit jobban megértsük a világunkat.
Részletek a bemutatkozó posztban!
A HVG szeptember elején megjelent „Vannak gimik, ahonnan szinte minden második diák külföldön folytatja” című cikke apropóján ebben a bejegyzésben a saját személyes élményeim és tapasztalataim alapján azt szeretném elmesélni, hogy – a mainstream állásponttal szembehelyezkedve - miért nem mennék mai…
