Többször elhangzott már a blogon, hogy a napi kétbekezdéses hírek mellett/helyett nagyon érdemes minimum átfogóbb elemző cikkeket, de inkább bizonyos témákat körbejáró nagyívű könyveket is olvasni ahhoz, hogy jobban megértsük a nagy képet, és kontextusba tudjuk helyezni a jelen történéseit (illetve felülemelkedjünk azokon, amelyeknek a világon semmi jelentősége nem lesz már két hét múlva sem, nemhogy egy évtized elteltével). Az előző bejegyzés alatt Yuval Noah Harari munkássága (Sapiens, Homo Deus) nyomán kialakuló eszmecsere fényesen igazolta mindezt. Ebben a vendégposztban a kommentszekció visszatérő vendége, Gobber vállalkozott arra, hogy bemutassa ás ajánlja az alábbi két művet:

• Niall Fergusson: Civilizáció - A Nyugat és a Többiek (Civilization- The West and the Rest)
• Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák - Társadalmak fátumai (Guns, Germs and Steel - Fates of Human Societies)

Ezzel át is adjuk a biteket Gobbernek, köszönet az írásért!

 --------------------------------------------

Miért érdemes a két könyvről együtt értekezni? Amiben hasonlít a két mű: hatalmas léptékben (időben és térben egyaránt) szemlélik az emberi fejlődést, egyszerűen megfogalmazott tételmondataikat, gondolataikat fejezet hosszúságban tárgyalják, támasztják alá. Hasonló téma, eltérő megközelítés: Diamondnál a földrajz által meghatározott bioszféra és modellterjedési lehetőségek játsszák a főszerepet, Fergussonnál a nyugati eszmék formálják a történelem alakulását. A vizsgált távlatok és a feltett (egyszerűnek tűnő) kérdések multidiszciplináris volta miatt több helyen érezhető, hogy mindkét szerző túllépett azon a zónán, amelyben még biztonságosan és otthonosan mozog, és ez megmutatkozik gyengébben megírt fejezetek, pontatlanságok és helyenkénti gyenge érvelések képében. Ezektől eltekintve mindkét olvasmány gondolatébresztő, bátor, ambiciózus és izgalmas, személy szerint mindkettőt bátran ajánlom.

Civilizáció - A Nyugat és a Többiek

Cseng Ho kínai admirális 1405-től kezdődően 28 éven át 7 felfedező utat tett a Ming dinasztia uralkodása alatt Délkelet-Ázsiába, Nyugat-Ázsiába és Kelet-Afrikába. A hajóflotta méreteiről csak későbbi beszámolók vannak, 2 nagyobb és 192 kisebb hajóról szólnak, a legnagyobbat 127 méter hosszúnak írták le. (A modern becslések a legnagyobb hajók hosszát 70 és 110 méter közé teszik.) Az expedíciókban résztvevők számát 27800 főre becsülik. Összehasonlításképpen: Kolumbusz első útján 90 fő vett részt, 3 hajóval. Az expedíciók hatalmas méretén elmerengve felmerül a kérdés: hogyan lehetséges, hogy nem Kína volt az első gyarmattartó, hogyhogy épp inkább a Nyugat?

Niall Fergusson könyvében fiataloknak szánt nyelvezettel a 6 gyilkos alkalmazásról (killer apps) beszél, melyekkel a Nyugat például a fentebb említett, elképesztően fejlett és gazdag Kínát maga mögé utasította. Ezeket hat fejezeten keresztül mutatja be, név szerint: a verseny, a tudomány, a tulajdon, az orvostudomány, a fogyasztás és a munka.

Az apró államokból álló Európa országai állandó késhegyig menő küzdelmet folytattak a fennmaradásért, biztosítva ezzel az állandó versengést. Ezen túlmenően az államokon belül is több versenyhelyzet alakult ki (nemesség-uralkodó, céhek és manufaktúrák egymás között), mint a Csin Si Huang-ti által már i.e. 221-ben egyesített továbbá nagy mértékben egységesített és konzervatív császári Kínában. A felfedező admirális Cseng Ho utolsó útján életét vesztette, Kína egyre inkább befelé fordult (amihez egyenes út vezetett Konfucius tanítási nyomán), később már az óceáni utazást is büntették, sőt, a 2 árbocosnál nagyobb hajók építése is tiltott lett.

Míg Európában a sötét középkorról beszélünk, addig az iszlám világban a tudományos élet virágzott, a matematikát, a filozófiát és az orvostudományt az arabok által megőrzött görög alapokra építették a kor keleti bölcsei. Nyugat és kelet békés és háborús találkozásai révén ez a tudás Európába áramlott, és ezzel megindult a modern tudomány fejlődése. A szerző szerint a legfontosabb elemek a tudományos módszer - vagyis a kísérletezés fontossága -, a könyvnyomtatás és Sir Isaac Newton fizikája és matematikája voltak. Mondani sem kell, hogy a kiélezett verseny miatt a lehetőségekhez mérten gyorsan terjedtek a tudomány eredményei, és állandósult mai napig tartó fejlődése is. Viszont a nyugati újításokat a Kelet csak súlyos késéssel vette át.

A 3. killer app a szerző szerint a tulajdon. Észak és Dél-Amerika gyarmatosítását és későbbi sorsát egy nagy természetes kísérletként szemlélteti. A földrész két felének a sorsát leginkább befolyásoló tényezőként a földtulajdont nevezi meg. Míg Latin-Amerikában a kis létszámú elit hatalmas földbirtokokat szerzett, addig északon tág körben jutottak az emberek földhöz. A politikai hatalom pedig a földhöz hasonló eloszlást mutatott. Ezért miután a gyarmatok függetlenek lettek, központi fontosságúvá váltak a korábbi tapasztalatok és a kialakult erőviszonyok, melyek befolyásolták a korábbi gyarmatbirodalmak jövőjét.

Max Weber jól ismert elmélete a protestáns munkaetikáról a kiindulópontja a Munka fejezetének. Eszerint több oknál fogva a protestáns országok jobban teljesítenek, mivel vallásuk elősegíti az írás-olvasás elterjedését, takarékosságra, befektetésre és magas minőségű munkára ösztönöz. A fejezet sajnos elveszíti fókuszát azzal, hogy a különböző területeken (Kína, UK) mért vagy kalkulált vallásosok számával vagy arányával foglalkozik, illetve az iszlám radikálisok előretörésével. Röviden: nem a munkaórákkal, termelékenységgel vagy az állampolgári megtakarítások és a hitelből finanszírozott élet kérdésével foglalkozik, pedig összeköthette volna a Fogyasztás című fejezettel, hiszen a fogyasztói társadalom sajátjai ezen problémák.

Az orvostudomány fejezete lett talán a leggyengébb mind közül. Egyrészt arra koncentrál, hogy hogyan sikerült legyőzni a trópusi betegségeket, és ezzel elfoglalni az utolsó még nem gyarmatosított afrikai és ázsiai szegleteit a világnak (ami persze fontos érdem, de nem a leglényegesebb). Ennél sokkal fontosabb a Pasteur által elindított vakcináció, mely segítségével a korábban halálos és megnyomorító betegségeket sikerült alacsony költséggel legyőzni. Emellett az előbbieknél jelentősebb hatása volt az antibiotikumoknak (Fleming) és a Semmelweistől (kinek munkáját gyakorlatilag figyelmen kívül hagyták) és Listertől induló fertőtlenítésnek. A fejezetben kerül tárgyalásra több gyarmati népirtás is, mellyel a szerző azt mutatja be, milyen előzmények, gondolatok és tapasztalatok vezettek a 20. század európai népirtásaihoz.

A Fogyasztás című fejezet alaptétele, hogy a megfelelő felvevőpiac létfontosságú eleme a gazdasági növekedésnek. Amiben Marx is tévedett: megfelelő körülmények között a munkás is fogyasztó. A jól megfizetett angliai munkás (jelentősen többet keresett mint francia, milánói vagy távol-keleti társai) nem csak a munkájával, hanem a vásárlóerejével is pörgette az ipari forradalom idején a brit gazdaságot. A fogyasztói társadalom megjelenése miatt volt értelme egyre fejleszteni a gyártás hatékonyságát. A fejezet főleg a könnyűipar úttörő jellegével foglalkozik Nyugaton és a modernizálódó és nyugatiasodó Japánban.

A felsorolt 6 „gyilkos alkalmazás” a szerző szerint azt is megmutatja, miért lett vége a Nyugat egyeduralmának, és hogyan érte be a Kelet. A nyugatiak lemaradtak munkaetikában, tudományos munkában, szabadalmakban Japán, Kína és Dél-Korea maga mögé utasítja a legtöbb országot. (Kína persze meglehetősen rosszul áll magántulajdon és széleskörű politikai jogok terén.) Természetesen sokan és sokszor jósolták már a Nyugat bukását, mindenesetre jól teszik a jelen és a jövő döntéshozói, ha megfontolják a könyvben leírtakat. A könyv hibái ellenére erősen ajánlott olvasmány, hiszen ahol nem pontos, ott is gondolatébresztő; ahol fókuszt téveszt, ott is fontos és értékes gondolatokat fogalmaz meg, és aktuális kérdéseket feszeget.

A szerző előadása magyar felirattal.

Háborúk, járványok, technikák - Társadalmak fátumai

1532-ben Francisco Pizzaro 106 gyalogossal, 62 lovassal, 4 ágyúval és 12 szakállas puskával állt szemben Cajamarcanál Atahualpa inka uralkodó 8000 fős, könnyen felfegyverzett kíséretével. Rövid tárgyalás után a spanyolok meglepetésszerű támadásba kezdtek: 2000 inkát lemészároltak, Atahualpát foglyul ejtették, a váltságdíjának kifizetése után meggyilkolták, a hatalmas Inka Birodalom pedig egy évvel később végleg összeomlott. Hogyan került Pizzaro Dél-Amerikába? Miért nem Atahualpa egy hű alattvalója ejtette foglyul I. Károly spanyol királyt? Miért az európaik hordoztak olyan kórokozókat, amik kipusztították az Újvilág lakóit és nem fordítva?

A „Háborúk, járványok, technikák” két lépésben válaszolja meg a feltett kérdést. Elsőként bemutatja a földrészeken talált eltéréseket az elérhető és háziasítható növény és állatfajokban (ezeket csomagoknak nevezi), és hogy ez milyen hatással volt a mezőgazdaságra. Második lépésben kifejti, hogy ezen kialakult különbségek hogyan befolyásolták a későbbi korok gazdasági, társadalmi, politikai és technikai változásait.

Diamond szerint hatalmas előnnyel indult Eurázsia a többi kontinenssel szemben. Egyrészt a legkorábban a Termékeny Félholdon és Kínában jelent meg a földművelő-állattartó mezőgazdaság, méghozzá olyan csomagokkal, amelyek több, mint százszor annyi kalóriát biztosítottak egy hektárra vonatkoztatva, mint a korábbi vadászó-gyűjtögető életmód. Másrészt a csomagot alkotó fajok (állatok és növények egyaránt) a Termékeny Félholdon voltak a legnagyobb számban és a legjobb minőségben jelen. Gyakorlatilag ez idő óta nem történt olyan jelentős háziasítás, ami akár megközelítőleg is hasonló változást idézett volna elő az emberiség életmódjában. A szerző részletesen bemutatja, hogy őseink minden háziasítható fajt háziasítottak ami arra érdemes volt, tehát az Újvilág ősemberei nem voltak ügyetlenebbek eurázsiai társaiknál, hanem a háziasítható fajaik száma és minősége volt jelentősen gyengébb.

Nem csak ebben voltak jobb helyzetben óvilági elődeink. Az élelmiszer-termelésben résztvevő fajok és technológiák gyorsan tudnak terjedni kelet-nyugati tengelyen, míg lassan az észak-délin. Ennek az az oka, hogy különféle szélességi fokokon alkalmazkodni kell a változó időjárásviszonyokhoz és naphosszakhoz. Érthető tehát, hogy míg Amerikában ez komoly problémát okozott, addig Eurázsiában nem. Továbbá az amerikai földművelő csomagnak útját állták olyan földrajzi képződmények, melyeken nem tudott meghonosodni és sikeresen folyamatosan terjedni (Andok, sivatagok). Afrikában hasonló akadályt jelentett a Szahara és a cecelegyek által terjesztett álomkór, melyek határt szabtak a szarvasmarha tenyésztés tovaterjedésének. A földműves társadalmakban kevesebb ember termelte meg a népesség eltartásához szükséges ételt, ellátva így a specialistákat és szakembereket. Tagozódottabb, összetettebb, nagyobb létszámú és helyhez kötött társadalmak jöttek létre, annak minden előnyével és hátrányával. Ezek a nagyobb népességű és fejlettebb csoportok hosszú távon mindig sikeresebbek lettek.

Egyben előny és hátrány, hogy az ilyen csoportokban a népesség egy része nagy népsűrűségű városokban élt, jelentős mennyiségű állattal szoros közelségben. Ennek köszönhetően a betegségek a kórokozókban bekövetkező mutációk következtében képesek lettek az ember megfertőzésére is. További mutációk után pedig már emberről emberre is terjedtek, és mint tudjuk, a középkorban milliós nagyságrendben szedték a fertőző betegségek áldozataikat. Így alakult ki a kanyaró, a himlő, a tbc és az influenza. A Fekete Halál 1346-1353 közötti időszakban modern becslések szerint 75-200 millió áldozatot szedett. Egyes helyeken a népesség csak 20%-a élte túl a járványt. De a túlélők védettséggel rendelkeztek és maguk is hordozók voltak sok esetben. Amikor az európaiak Amerikába értek, ezek a betegségek ott is hasonló pusztítást vittek végbe.

A könyvet igen heves támadások érték, miszerint túl determinista, gyakorlatilag nem hagy helyet a történelemben az embernek, mint cselekvő ágensnek. Szerintem inkább csak egy felépített érvrendszert látunk amellett, hogy az Óvilág milyen előnyökkel indult, nem ad választ arra, hogy miért egyes országok vagy régiók törtek előre. A könyv legjobb része a különféle állatfajok háziasíthatóságáról szól, melyet a házassággal állít párhuzamba, mikor bemutatja, hogy milyen tényezők elengedhetetlenek a dolog működéséhez. A mű nagy előnye, hogy több témát igen részletesen tárgyal, viszont több szakszóval, némileg szárazabb stílusban. Mindenféleképpen ajánlott olvasmány hibái ellenére is. Legfőbb erénye, hogy megközelítésében meglehetősen egyedi a gondolkodásmód amit közvetít, és jó értelemben véve felrúgja a természettudomány és a társadalomtudomány közötti határt.

Egy a szerzővel készült hosszabb beszélgetés, mely podcast formában is letölthető.

 --------------------------------------------

Ne feledd, rajtad, a Te megosztásaidon, a Te elbeszéléseiden, a Te kommentjeiden is múlik, hogy mit tart fontosnak a társadalom, hogy miről beszélnek az emberek! Tegyél érte, hogy a „csendes többség” a „többséghez” méltó módon határozza meg a közbeszédet, és hogy ne essen a hangos kisebbség túszául! Terjeszd, amit fontosnak tartasz!

  --------------------------------------------
New Deal Blog a Facebookon
(Ha a kedves olvasó semmiképpen nem szeretne lemaradni a Facebook oldal frissítéseiről sem, akkor látogasson el az oldalra, és a fejlécben található „Tetszik” ikonon található kis nyíl segítségével megnyitható legördülő menüben kattintson az „Értesítéseket kérek” opcióra.)