A napi híreket alapvetően az érzelmekre, rajongásra, felháborodásra, félelmekre alapozó pillanatnyi politikai események és azok különböző felek által történő interpretációi uralják. Ebben a kavalkádban könnyen át lehet siklani olyan ügyek felett mint például az FBI vs. Apple csata, pedig ez az eset alighanem jóval nagyobb kihatással lesz a társdalom alakulására a 21. században mint az, hogy Donald Trump mit tweetelt tegnap, vagy hogy éppen kivel készített teljesen indokolatlan interjút a TV2 bulvár híradója. Szép példa lehetne David Rothkopf már általunk is megosztott beszédében arra, hogy mi is az, ami igazán lényeges.

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem kell feltalálnunk a spanyol viaszt, és nem kell az internet legjavát feltúrni annak érdekében, hogy egy tartalmas és elgondolkodtató összefoglalóval tudjunk előrukkolni magyar nyelven. Mindezt megtette már helyettünk Baló György és stábja. Át is adnánk neki és vendégeinek a szót, akik a Magyarul Balóval című műsorban tárgyalták meg a kérdést csütörtök éjjel...

A műsor számos kérdést felvet, és noha minden bizonnyal sokan határozott véleménnyel indulnak neki a téma felderítésének, könnyű elbizonytalanodni. Az ösztönös, reflexszerű reakció lehet az a természetes igény, hogy a hatóságok ne férhessenek hozzá digitális életünkhöz. A Snowden-botrány óta aligha tekinthető ez a bizalmatlanság alaptalannak. Ennek is köszönhető, hogy az Apple 2014-ben bevezette azt a titkosítási rendszert, amely most a vita tárgyát képezi. Az NSA ügye azonban még egy következménnyel járt: a hatóságok elveszítették az állampolgárok bizalmát a digitális világot illetően, amelyet egyúttal megörököltek a technológiai óriások, akik a privátszféra védelmezőiként tűnhetnek fel ilyen kontraszt mellett. Felmerül a kérdés: vajon megérdemelt ez a másik hibájából eredeztethető bizalom?

Ha azonban a hatóságok még a példában szereplő esetben sem férhetnek hozzá az adatokhoz, akkor el kell gondolkodnunk azon is, hogy mi teszi kivételessé a digitális adatainkat, és hol húzódik az a bizonyos határvonal? Hiszen bírósági végzés esetén a hatóságoknak joga van betekinteni egy nyomozás során szinte bármibe: ránézhetnek a banki adatainkra, házkutatást tarthatnak, átvizsgálhatják a gépjárműveinket, sőt, még le is hallgathatnak minket. Miért ne lehetne átnézni egy telefont megfelelő jogi felhatalmazás esetén?

A probléma egyik összetevője az, hogy amíg viszonylag nehéz titokban, észrevétlenül házkutatást végrehajtani, addig megfelelő technikai háttér esetén egy digitális készülék könnyedén monitorozható anélkül, hogy a használó bármit sejtene. Snowden után érthető, hogy az Apple nem kíván egy olyan virtuális kulcsot adni a hatóságok kezébe, amely minden zárat nyit... Ezzel párhuzamosan azonban elvárjuk a hatóságoktól, hogy biztonságot nyújtsanak, hogy lefüleljék a bűnözőket lehetőleg még a tragédiák megtörténte előtt. A hatóságok azzal érvelnek, hogy mindezt igen nehéz megtenni, ha a másik fél ellenőrizhetetlen módokon képes kommunikálni: tulajdonképpen fegyvertelenül kell csatába menniük. Ezzel szemben áll azonban, hogy házkutatást sem lehet igen alapos indok nélkül tartani. Ismét oda jutottunk, hogy az igazi kérdés az: hol van a magánszféra határa? A kertajtónál? A bankszámla PIN kódjánál? A telefonnál?

Az adásban elhangzik egy érdekes – már-már sci-fibe illő – felvetés. A jövő az lehet, hogy az operációs rendszerek magukban foglalnak majd olyan intelligens algoritmusokat, melyek saját maguk döntik el, hogy az adatforgalom alapján veszélyesnek/gyanúsnak minősítik-e használójuk tevékenységét, és ez alapján a telefon maga határoz róla, hogy feloldja-e a titkosítást... Elsőre abszurdnak tűnhet a dolog, de ha szétnézünk a minket személyre szabott hirdetésekkel megtaláló programok világában, vagy eszünkbe jut, hogy éppen mostanában múlta felül az AlphaGo névre hallgató eszköz a Go sokszoros világbajnokát, akkor pár évtizeden belül akár komoly szinten is el lehet játszani ezzel a gondolattal...

Az ügy egy tulajdonképpen mellékes – de érdekes – vonatkozása, hogy noha százával vannak a hatóságok birtokában olyan telefonok, amelyek bűncselekményekkel hozhatóak kapcsolatba, az FBI mégis várt egészen a kaliforniai merényletig a párbeszéd megindításával. Ahogy azt már annyiszor láttuk: a terrorista kártya mindent üt. Ebben az esetben jobb helyzetből indul a nyomozók érvelése. Egy brooklyni besurranó banda ügye aligha ütötte volna meg a lakosság ingerküszöbét, és vita helyett azonnal merev elutasítás lett volna a válasz. Jelen helyzetben a „terrorizmus” hívószó egészen más megvilágításba helyezi a kérdést, holott a telefon az elkövető munkahelyi telefonja volt, szinte teljesen bizonyos, hogy semmilyen érdemi információ nem szerepel rajta...

Az FBI vs. Apple ügyet John Oliver is műsorára tűzte a méltán népszerű Last Week Tonight című műsorában kicsit tömörebb és más jellegű formában:

A két műsorral kapcsolatban az ügytől függetlenül két gondolat kívánkozik még ide:

• A magyar közéletnek égető szüksége lenne egy a Last Week Tonighthoz hasonló műsorra, amelyet jellege miatt széles tömegek is megnéznének, és érdemben szembesülhetnének fontos kérdésekkel.

• Baló György még mindig az egyik, ha nem „A” legfelkészültebb magyar riporter. Szokás megtalálni őt a munkássága szempontjából teljesen irreleváns kritikákkal, de a Magyarul Balóval ettől még egy igen tartalmas, színvonalas műsor, amelyben fontos kérdésekről érdemi beszélgetések zajlanak. Szomorú, hogy mindez valamikor éjfél környékén, szinte titokban történik... Apró előrelépés, hogy immár a reggeli órákban is ismétlik az előző napi adást, bár ez sem egy éppen milliókhoz szóló műsorsáv. Meggyőződésünk, hogy jelentősen emelné a közbeszéd és a közgondolkodás színvonalát, ha ez és más hasonló műsorok főműsoridőben, a Fókusz vagy akár maga a Híradó helyett kerülnének adásba... Az előrelépéshez ilyen kérdésekre, ilyen témákra van szükség. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk, hogy a netes portálon keresztül alkalomadtán tekintsen meg egy-egy adást!

  --------------------------------------------

Ne feledd, rajtad, a Te megosztásaidon, a Te elbeszéléseiden, a Te kommentjeiden is múlik, hogy mit tart fontosnak a társadalom, hogy miről beszélnek az emberek! Tegyél érte, hogy a „csendes többség” a „többséghez” méltó módon határozza meg a közbeszédet, és hogy ne essen a hangos kisebbség túszául! Terjeszd, amit fontosnak tartasz!

 --------------------------------------------
New Deal Blog a Facebookon
(Ha a kedves olvasó semmiképpen nem szeretne lemaradni a Facebook oldal frissítéseiről sem, akkor látogasson el az oldalra, és a fejlécben található „Tetszik” ikonon található kis nyíl segítségével megnyitható legördülő menüben kattintson az „Értesítéseket kérek” opcióra.)