David Rothkopf és több mértékadó elemző már hónapok óta próbál megnyugtatni mindenkit, hogy a nárcisztikus hajlamokkal megáldott és a bulvárban igencsak jártas Donald Trump (megvilágító erejű portré itt) körüli cirkusz ellenére a végén szépen kiemelkedik majd egy jelölt a mérsékeltek közül, aki mögé besorolnak a szavazók, és a végén magabiztosan behúzza a jelöltséget. Konkrét nevek is elhangzottak még október környékén: vagy  a Rubio-Kasich vagy a Kasich-Rubio kettős fogja alkotni a Republikánus Párt elnök-alelnök párosát. Az előbbi variációt ugyan még mindig nem zárhatjuk ki, de a jelöltek egyre fogynak, és Rubio még mindig jócskán elmaradva veszített Nevadában az ingatlanmágnással szemben. Az idő fogy, és a mosolyok szépen lassan az arcokra fagynak, amint újra és újra az aktuális sikerét ünneplő Trump hajába kap a hullámzó tömeg által keltett légáramlat.

Mindezt akár viccesnek is találhatjuk innen a távolból. Jót nevethetnénk a helyzet abszurditásán, ha eközben London polgármestere éppen nem országa EU-ból való kilépése mellett kezdene kampányolni az ellentétes álláspontot képviselő, saját pártjának soraiba tartozó miniszterelnökével szemben. Persze mondhatjuk, hogy a csatornán túli „Zátony” nem is igazán Európa, mindig szerettek különc módon viselkedni, nevessünk hát egy jót rajtuk és a megjelenésében Trumpot idéző Boris Johnsonon is.

Megtehetnénk, ha eközben a kontinens szívében, Németországban, nem törne rohamtempóban előre az Alternativa für Deutschland névre hallgató szerveződés, amelyet immár 10% felett mérnek a közvélemény kutatók (Szász-Anhaltban pedig egyenesen 17%-ot emlegetnek a hamarosan esedékes tartományi választás kapcsán), valamint ha a Le Pen vezette, egyre népszerűbb Francia Nemzeti (ez a jelző bizonyára valami rejtett irónia akar lenni) Front nem folyamodna orosz hitelekhez…

Persze az elmúlt lassan 60 évben már hozzászoktattak minket a gondolathoz: ez már csak így történik a  hanyatló nyugaton… Nyugodtan nevethetünk esendőségükön intellektuális felsőbbrendűségünk biztos tudatában. Bizonyára örömmel tennénk, ha tudjuk kik nem éreznék szükségét annak, hogy a Fradi Security-hez tartozó elítélt bűnözők segítségével, puszta erődemonstráció útján vegyék elejét a teljesen tehetetlen ellenzék egy marginális, vagy inkább szimbolikus, kérdésben indítványozott népszavazási kérelmének… Mert még ennyit sem szabad engedni! Mosolyt csalhatna az arcunka az a már-már karikatúrának is túlzó kontraszt, ami az elmúlt napok két vezető híre, a kidobóemberek és a hétköznapok során éppen semmibe vett, de a politikai kommunikáció céljából a szükséges pillanatban azonnal előrángatott diákolimpikonok ügye között érződik…Vagy az, hogy sikerült egy olyan szintre elérni, hogy a baloldalisággal nehezen vádolható fradi ultrák is elhatárolódnak a választási irodánál történtektől…

És még mindez együtt is vicces lehetne, ha közben tudnánk: mindezek a dolgok csak színjátékok, a modern médiafogyasztási szokásokat kielégítő, a széles tömegek eléréséhez szükséges groteszk show-k - kenyeret és cirkuszt! -, a háttérben valójában komoly munka folyik, és ténylegesen fontos kérdések megoldásán dolgoznak az egyes országok vezetői. Ennek azonban semmi jele nem látszik… és itt bizony már elmegy az ember kedve a nehéz időkben oly sokszor segítő viccelődéstől.

Ha mindaz, ami manapság a bolygónkon zajlik, egy végletekig karikírozott politikai szatíra lenne, akkor a nézők egyik fele el lenne ragadtatva a zseniális rendezőtől, míg a másik már elkapcsolna, mert a túlzásba vitt abszurditás többé nem szórakoztatná, hiszen nem tudná magát igazán beleélni a valóságtól elrugaszkodott helyzetbe. A kabaré szépen lassan drámába hajlik, mindez a szemünk előtt, élő egyenes adásban. Elkapcsolni pedig nem lehet. Akár vicces is lehetne, ha nem lenne rettenetesen tragikus… és dühítő!

/A jelenet a Hálózat című klasszikusból származik, amely meglepően aktuális alkotás annak ellenére, hogy 1976-ban forgatták. Eredeti nyelven itt érhető el a részlet./

  --------------------------------------------

Ne feledd, rajtad, a Te megosztásaidon, a Te elbeszéléseiden, a Te kommentjeiden is múlik, hogy mit tart fontosnak a társadalom, hogy miről beszélnek az emberek! Tegyél érte, hogy a „csendes többség” a „többséghez” méltó módon határozza meg a közbeszédet, és hogy ne essen a hangos kisebbség túszául! Terjeszd, amit fontosnak tartasz!

  --------------------------------------------
New Deal Blog a Facebookon
(Ha a kedves olvasó semmiképpen nem szeretne lemaradni a Facebook oldal frissítéseiről sem, akkor látogasson el az oldalra, és a fejlécben található „Tetszik” ikonon található kis nyíl segítségével megnyitható legördülő menüben kattintson az „Értesítéseket kérek” opcióra.)