Magyarországon a politika a mindennapok része lett. Nem csak az élet minden területét befolyásoló, szövevényes és egyre gyorsabban változó kormányzati döntések formájában, hanem a közbeszéd fontos témájaként is. Mindenkinek van véleménye, mindenkinek van meggyőződése, és legfőképpen mindenkinek van egy szilárd elképzelése arról, hogy kiktől kellene megszabadulnia az országnak. 

Jól tudjuk, hogy kiket, melyik pártokat, melyik szervezeteket nem akarjuk többé látni, és ezt rendszerint egy a racionalitás elemeit személyenként igen különböző mértékben felhasználó „érvrendszerrel” meg is tudjuk indokolni. Nem kell sokáig keresgélni ahhoz, hogy találjunk egy az adott párt nézeteit válogatás nélkül helyeslő oldalt, vagy éppenséggel egy tisztán a kormány intézkedéseit kritizáló cikkekre támaszkodó blogot. Hosszú évek alatt épültek ki ezek a frontvonalak, és ma már szinte elképzelhetetlen, hogy milyen is lenne pártfüggetlenül, ideológiáktól mentesen gondolkodni a jövőről, a megoldásra váró problémákról, az előttünk – és az egész emberiség előtt - álló kihívásokról.

A választások során a szavazók egy jó része már rég nem valakikre, hanem valakik ellen szavaz... Mi lenne, ha nemhogy nem valaki ellen, sőt, még csak nem is valakire, hanem VALAMIRE tennénk le voksunkat? Ha egy pillanatra félre tudnánk tenni az elmúlt évek során felgyülemlett tapasztalatainkat, túlhevült érzelmeinket és az adott párt színeivel dolgozó szemünk elé helyezett szűrőinket, és megállnánk... Megállnánk, és elgondolkodnánk azon, hogy milyen világban is élünk. Hogy milyen jövőt szeretnénk... Hogy mi vezethet el ahhoz a kívánt jövőhöz, és ehhez milyen részfeladatokat kell teljesítenie az ország vezetésének. Mi több: hogy mik azok a kérdések, amelyekkel kapcsolatban nem elegendő csupán saját országunk keretei közt gondolkodni, hanem az egész emberiséget figyelembe kell venni... Ha mindezt végiggondoltuk, akkor jöhet a következő lépés: megkeresni azokat, akik ezekre válaszokat adhatnak, akik nézeteinket hitelesen képviselhetik, és a közelgő újabb választások várható eredménye valamint a folytonos hátratekintés és visszafelé mutogatás helyett a megálmodott jövőt látják a horizonton.

Marshall McLuhan egyszer azt mondta: a politika a tegnap válaszait kínálja a ma kérdéseire. Tegyük hozzá: nekünk pedig a jövőben kell majd élnünk, így először is meg kell tanulnunk a holnapról kérdezni...

Egy állam vezetése, a világgazdaság, a nemzetközi viszonyok, a technika fejlődése, a tudomány előremenetele, az éghajlat változása, a társadalom evolúciója, a média átalakulása, a demokráciák felemelkedése vagy éppen bukása egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Mégis hajlamosak vagyunk a politikát - és benne az egymással küzdő pártokat - egy önmagában is létező, mindenek felett álló entitásként kezelni, és elsüllyedni a mindennapi csatározásokról szóló hírek közepette a már-már a vallásosság szintjét súroló pártszimpátiák által kijelölt, sáros és megmerevedett lövészárkokban.

Belpolitikai szempontból vizsgálva vitathatatlanul nehéz, indulatos időket élünk... A ma élők jelentős többségének életében talán még soha nem volt ilyen nehéz hidat verni az egymással ellentétesnek tetsző oldalon álló táborok közt... De gondoljunk csak vissza a történelem megpróbáltatásaira: a Budapest ostromát átélő nagyszüleink csillogó szemekkel gondolnak vissza a háború utáni 1-2 prosperáló évre, amikor az emberek élni és tenni akarása felülkerekedett minden nehézségen, és rövid idő alatt életet lehelt a romokban heverő országba. Ehhez képest csekélységnek tűnhet a társadalom egyes részei közt leomlott hidak helyreállításának feladata... Mindez azonban csak szemléletváltással lehetséges.

A szemléletváltás azonban nehéz. Nem csak eredendő mivoltából fakadóan, hanem a kommunikáció nehézsége, a körömszakadtáig védelmezett vakbuzgó álláspontok miatt is. Szeptember közepén jelent meg egy cikk a 444-en a „csöndspirál” elméletéről. Ennek lényege, hogy az emberek akkor szeretnek valamihez hozzászólni, ha tudják: a többséggel egyező a véleményük. Hiába a rengeteg lehetőség az online világban, mégsem szeretünk vitákba szállni, ellenkező véleményeket nyitottan meghallgatni és a sajátjainkkal ütköztetni. Mindez pedig elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy megtaláljuk egyáltalán a kérdéseket, majd az azokra adható legjobb válaszokat. Ehhez szeretnénk hozzájárulni a magunk szerény eszközeivel ezen blog formájában. 

Ezen az oldalon – a Voyager Blogot kiegészítve – a fentiek szellemiségében kísérletet teszünk arra, hogy a harcokban megfáradt tekinteteket a háttérben meghúzódó összefüggésekre és tendenciákra irányítsuk. Szeretnénk egy új nézőpontot biztosítani, új gondolatokat ébreszteni, melyek reményeink szerint talán hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az előremenetel számtalan lehetséges módjából közösen ráakadjunk egyre, vagy hogy legalább kicsit jobban megértsük a világunkat és benne saját szerepünket. Azt a világunkat, amely soha nem látott ütemben változik, vizsgáljuk akár globális, akár lokális skálán. Amely néhány évtized múlva talán nem is hasonlít már majd a mostanira. Ebben a világban kell boldogulnia majd Magyarországnak is, erre kell felkészítenie az oktatási rendszerünknek fiataljainkat, ebben kell munkát találnia majd a dolgozóknak, így minél előbb fogjuk be vitorláinkba a jövő fuvallatait, annál sikeresebbek lehetünk.

-------------------------------------------------------------------------------

Fontos hangsúlyozni: az elsődleges cél a gondolatébresztés, a kevésbé fókuszban lévő kérdések és összefüggések megvilágítása. Az írások egy része kérdőjellel fog végződni, és lehet, hogy több kérdést tartalmaz majd, mint ahány választ. Tartsuk szem előtt Voltaire szavait:

Az embert kérdései, ne pedig a válaszai alapján ítéld meg!

Bizonyára minden igyekezet ellenére becsúsznak idővel majd tárgyi tévedések is, melyek javításra szorulnak. Minden korrekciót – és itt most egyesszámba váltanék - szívesen veszek, hiszen e sorok írójaként nem gondolom közel sem tévedhetetlennek magam.

Fontosnak tartom leszögezni a bemutatkozás keretében: nincsen gazdasági vagy politikai képesítésem – sem ambícióm –, merő érdeklődésből és kíváncsiságból követem a világ eseményeit, és hobbiból írom ezeket a sorokat, a magam épülésére is. Nem szimpatizálok egyik jelenlegi magyar párttal sem – részben ez motivál a kérdések feltevésének ilyen nyilvános formába öntésére -, nem vagyok senkinek az elkötelezettje, nem kapok senkitől pénzt, nem írok senkinek a megrendelésére – bármennyire is divatos manapság ezzel vádolni szinte minden másodig kommentelőt/szerzőt. Amint azt a Voyager Blogból könnyű kikövetkeztetni: műszaki-tudományos pályán mozgok, noha diplomáimat magyar egyetemeken szereztem, jelenleg Németországban folytatom doktori tanulmányaimat numerikus modellezés témakörben, és szakmai téren szívem az űrkutatásért dobog. Korábban három alkalommal jártam az USA-ban, és összesen 1 évet és 9 hónapot töltöttem el három teljesen különböző állam 1-1 egyetemén, melyeken a világ minden pontjáról érkező emberekkel találkozhattam. Mindez az információ remélhetőleg teljesen másodlagos – érzésem szerint az –, de talán jobban kontextusba tudja helyezni a későbbi írásokat, és esetleg több hitelt adhat bizonyos véleményeknek, míg magyarázhat pár másik naivnak, politikai értelemben véve idegennek tetsző felvetést.

-------------------------------------------------------------------------------

Végezetül néhány technikai részlet: a bloghoz tartozik egy benépesítésre váró Facebook oldal. Ha a kedves olvasó semmiképpen nem szeretne lemaradni a Facebook oldal frissítéseiről sem, akkor látogasson el az oldalra, és a fejlécben található „Tetszik” ikonon található kis nyíl segítségével megnyitható legördülő menüben kattintson az „Értesítéseket kérek” opcióra.

A fejlécben található menü pontjai majd csak idővel nyerik el értelmüket, amint elkezdenek gyűlni a bejegyzések. A „TTT” rövidítés a „Tudomány, Technika, Társadalom” szavakat takarja. Az ez alá bekerülő írásokban olyan témákat vetünk majd fel, mint például: miként kapcsolódik a megnövekedett CO2 kibocsátás a szíriai polgárháborúhoz?; hogyan vezetett a SARS járvány az Alibaba internetes vállalkozás felemelkedéséhez?; miként változtatja meg a technikai fejlődés a munkaerőpiacot, és hogyan reagálhat erre az oktatási rendszer? Ezek némiképp átfednek a Voyager Blog témáival is, emiatt néha a „Tovább” link a poszt végén a másik oldalra mutat majd (pl.: automatizáció és a munkanélküliség kapcsolata). Az „Állam és Politika” rovatban az államformák jövőjéről, az államigazgatással kapcsolatos témákról vetünk majd fel gondolatokat. A „BrainStorm” írásai egyfajta interaktív, random ötletelések lesznek egy-egy felvetett problémához köthetően, a „Kommentár” pedig máshol megjelent írásokra, véleményekre való reakciókat tartalmaz majd a tervek szerint. Az „Ajánlóba” kerülnek majd a máshol megjelent, elolvasásra, megnézésre, meghallgatásra érdemes anyagok, melyeket az olvasók figyelmébe szeretnénk ajánlani.

(A kezdeti fázisban lehetnek problémák mind a sablonnal, mind a szerkesztéssel, ezek idővel remélhetőleg eltűnnek majd. Ha ilyen felmerülne, akkor kommentekben lehet jelezni.)