„Az életben nincs semmi, amitől félni kell, csak megérteni. Most van itt az ideje, hogy még többet értsünk azért, hogy még kevesebbet félhessünk.”

“Nothing in life is to be feared, it is only to be understood. Now is the time to understand more, so that we may fear less.”

- Marie Curie -

A napokban rengeteg szó esik álhírekről, az interneten terjedő szóbeszédek megbízhatatlanságáról, az „igazság” fogalmának erodálódásáról. Ennek ellenére ha nyitott szemmel és megfelelő szkepticizmussal felvértezve tapossuk az információs szupersztráda kilométereit, akkor soha nem látott módon gyarapíthatjuk ismereteinket. Véleményem szerint az internet egyik legnagyszerűbb hozadéka, hogy segítségével olyan könyvekre bukkanhatunk, amelyeknek létezéséről egyébként nem is tudnánk. Sőt, mindössze néhány kattintás és legfeljebb pár nap várakozás szükségeltetik ahhoz, hogy a küszöbünkön/adathordozónkon landoljon a legújabb olvasmány.

Egyesek szemében a könyv valamiféle ódivatú dolog... A 140 karakteres tweetek világában nemhogy egy könyv, de egyenesen egy hosszabb blogbejegyzés is a „túl hosszú, nem olvastam el” kategóriába kerül. Mindez sajnálatos, mert még a legalaposabb cikk sem tud olyan betekintést adni egy témába, amilyet egy jól megírt könyv. Végiggondolva az elmúlt éveimet és többek közt az ezen blog elindításához vezető utat arra jutottam, hogy noha az érdekes tartalmakat, témákat és könyveket az interneten találom, az ismereteim döntő többsége utána az adott témáról születő összefoglaló művekből származik.

Ez a felismerés – és az egyre hosszabbra hízó „olvasnivalók” listám – folyton arra ösztökél, hogy minden általam olvasott és nekem tetsző könyvről írjak egy bejegyzést: egy összefoglalót, egy ajánlót. Erre azonban valahogy soha nem kerül sor. Néha ajánlok valamit egy hozzászólásban, vagy szinte elrejtek egy-egy címet a cikkek alatt megbújó „Források” részben, de azok a bizonyos összefoglalók nem születnek meg. Ennek több oka van. Az első, hogy amint leteszem az egyik könyvet, már jön is a következő... A második, hogy a legtöbb általam olvasott írás olyan összefoglaló jellegű mű, hogy azt pár oldalban összesűrítve visszaadni szinte lehetetlen, illetve nem érezném méltónak sem. Így azonban oda jutok, hogy mesélek ezekről a dolgokról, az általam elfogyasztott tartalmak töredékéről írok is, de nem terjesztem igazán magukat az eredeti műveket... Így jutottam el ehhez a bejegyzéshez.

Karácsonyhoz közeledve, ráfordulva az év számvetésekről szóló utolsó szakaszára elérkezettnek láttam az időt arra, hogy igen minimalista módon megosszam veletek azon könyvek listáját, amelyeket idén olvastam néhány sornyi ajánló, helyenként pedig egy-egy podcast/videó kíséretében. Hátha találtok benne kedvetekre való újdonságot!

A lista válogatás nélkül született: minden rajta van, ami idén a kezembe került. Van, ami jobban tetszett, van, ami kevésbé, de ennek ellenére maradok a teljes leltárnál, mert mindegyikből lehet tanulni valamit, és bizonyára vannak olyanok, akik éppen az általam kevésbé érdekesnek talált kötetek iránt lesznek oda. A blog rendszeres olvasóit aligha sokkolja majd a tény, hogy egyetlen kivétellel ismeretterjesztő alkotásokról lesz majd szó... Büszkén vállalom nerd státuszom! :) Időről-időre szívesen elolvasnék egy regényt mint évekkel ezelőtt (kedvenc könyvem a mai napig a Csendes Don), de aztán rátéved a szemem az említett „olvasnivalók” listára, meghallgatok egy interjút vezetés közben, és már nyúlok is a következő téma után. Jöjjön tehát időrendben azon 19 cím, ami idén sorra került!

(A könyvek egy része magyarul sajnos (még) nem érhető el. Ha mégis, akkor igyekszem linkelni az elérhetőséget, és megadni a magyar címet is.)

Gene Kranz - Failure is Not an Option: Mission Control From Mercury to Apollo 13 and Beyond

Egy magára valamit is adó űrhajózás-rajongó könyvtárából nem hiányozhat az Apollo 13 moziban Ed Harris által szenzációsan megformált küldetésigazgató memoárja az űrkorszakról. Igazából érthetetlen, hogy miért csak most sikerült elolvasnom ezt a lebilincselő alkotást, amikor már 11 évesen elvarázsolt az a bizonyos jelenetsor az említett moziból:

John Gribbin - Schrödinger macskája

Gribbin a kvantumfizikához vezető útról, valamint a kvantumfizika megszületéséről, fejlődéséről és jelentőségéről beszél ebben a könyvben közérthető formában. Elolvasása nem igényel komoly fizikai ismereteket, de az írás nagyszerűségét az adja, hogy még azok birtokában is élményt ad, mert néhány mondattal nagyszerűen tudja megadni az egyes felismerések kontextusát és azt, hogy - Newton szavaival élve – hogyan másztak fel egymás vállaira a fizika óriásai. Sokszor éppen ez hiányzik az iskolai oktatásból: a tények ugyan szerepelnek az anyagban, de ha a tanár nem helyez erre külön hangsúlyt, akkor könnyű átsiklani azon, hogy miként merültek fel bizonyos kérdések, milyen hiányossággal küzdött egy-egy elmélet, hogyan vezetett el egy részleges válasz egy újabb kérdéshez, miként gördült folyton tovább a tudomány kereke. Ez az, ami igazán el tudja vetni a tudományos gondolkodásmód magvait, és Gribbin ezen a területen – hasonlóan több listán szereplő könyv szerzőjéhez – kiváló munkát végzett! 

Siddharta Mukherjee - Betegségek betegsége: Mindent a rákról

2015 őszén nagy port kavart az az eredmény, miszerint a feldolgozott hús túlzott mértékű fogyasztása 18%-kal növeli a vastagbélrák kockázatát. Az eredményt vaskos főcímek interpretálták félre, csak úgy dőltek a klikkek. A Voyager Blogra kikerült posztban a számok mögé néztünk, majd ez vezetett el a következő kérdéshez: tulajdonképpen mit adtak nekünk a rákkutatók? Mennyit javult a helyzet az évtizedek során? Fájóan sokszor szembesülhetünk olyan véleménnyel, hogy „nem tudnak ezek semmit”, „50 éve is ez volt”, „kókler az összes orvos”, „mire megy el az a sok kutatásra szánt pénz, amikor xy is meghalt”, stb. Viszont be kellett látnom a két blogbejegyzés írása közben, hogy igen felületesek az ismereteim erről a sajnos majd mindenkit érintő tudományterületről. Némi nyomozás után eljutottam Mukherjee briliáns könyvéhez, amely az ókortól napjainkig kíséri végig a rák történetét, miközben az olvasó egyik fejezetről a másikra esik ámulatba – néhány középkori módszer taglalása közben pedig majdnem a székről a padlóra! A szerző maga is gyakorló orvos az adott területen, és meggyőződésem, hogy orvosok számára is élmény lehet a könyv, amelynek segítségével talán saját munkájukat is jobban kontextusba tudják helyezni. A remekül megírt áttekintésből megérhetjük azt is, hogy miért hiba egy kalap alá venni minden rákos megbetegedést, és miért nem lehet elméletileg sem a „rák univerzális ellenszeréről” beszélni. 

Alex Soojung-Kim Pang - The Distraction Addiction

Időről-időre elfog az érzés egy értelmetlen klikkelgetéssel eltöltött óra és egy huszadjára is megszakított munkamenet után, hogy ez így nem mehet tovább, mert szépen lassan teljesen lerombolom a szellemi képességeim a villódzó ablakok közti ugrálással. Ilyenkor próbálok olvasni valamit a témáról, vagy végiggondolni a korábban szerzett ismereteimet, hogy tudatosítsam magamban mennyire káros is az, amit csinálok, és ezzel magamra ijesztve remélem a jobb szokások felé való elmozdulást. Tiszta függőség...

Egy ilyen válságos időszakban olvastam el ezt a könyvet, amely nem egy klasszikus önsegítő kötet. Egy része nyilvánvaló dolgokról szólt, de ezek mellett is jó összefoglaló a témáról, és szerepelnek benne hasznos tippek, amelyekkel azóta is élek. Például ha egy hosszabb cikket olvasok, akkor kiteszem teljes képernyőre, hogy a szemem ne scannelje akaratlanul a többi megnyitott oldal fülét: vajon jött egy újabb email, hír, FB értesítés? Illetve nem sokkal ezután tiltottam le az FB üzenőfalam, valamint rászoktam a blogbejegyzések papíron írására vagy legalább teljes képernyőn való gépelésére is. 

Robert M. Sapolsky - Why Zebras Don't Get Ulcers

Az egyik legjobb tudományos ismeretterjesztő könyv, amit valaha olvastam! Nem csak informatív és minden részletre kiterjedő, de emellett szórakoztató is. Robert Sapolsky korunk egyik legjobb tudomány-kommunikátora. Maga a kötet a stressz biológiai hátteréről és következményeiről szól. Megérthetjük belőle, hogy miért leszünk stresszes időszakban könnyebben betegek, hogyan hat ki a magzatra az anya kedélyállapota (mi teremti meg a biológiai kapcsolatot), miért fontos a koraszülötteket az inkubátorban is megérinteni néha, miért növekednek lassabban az árvaházban élő gyermekek, hogyan alakul ki a magas vérnyomás stressz hatására, miért nem a koleszterinszint a legjobb stresszindikátor és még megannyi érdekes dolgot! Az olvasó ezután a könyv után akaratlanul is elgondolkozik saját életviteléről és a mindennapok nehézségeire adott reakcióiról. Azon könyvek egyike ez, amelyek elolvasása után másként néz az ember a világra! Érthetetlen, hogy magyarul miért nem érhető el, saját lelkivilágát nyomorgató nemzetünkben ennek kötelező tananyagnak kéne lennie!

Az anyagból készült előadások letölthetőek innen angol nyelven. 

Joseph E. Stiglitz - Creating a Learning Society

Ez az a könyv, amelyen egy szerkesztő még sokat tudott volna segíteni. Be kell ismerjem: néhány fejezetet átlapoztam. Nem teljesen világos, hogy ki volt a célközönség. Két matematikába is belemenő, közgazdasági modelleket taglaló fejezet között a laikus számára is érthető, remek példákkal illusztrált gondolatok bújnak meg arról, hogy a jelenlegi gazdasági mérőszámok és az uralkodó szemlélet miként hagy figyelmen kívül bizonyos igen fontos járulékos hatásokat, például a tanulás jelenségét. Tanulás alatt itt azt kell érteni, amikor egy nagyobb tudást igénylő iparág megtelepedése elkezdi felfelé húzni a munkaerő átlagos szintjét azáltal, hogy a dolgozók idővel munkahelyet váltanak, más cégekhez kerülnek, ezáltal a tudás „túlcsordul”. A szerző azt vizsgálja, hogy ez a túlcsordulás milyen következményekkel jár, miként serkenthető, ennek fényében miként értékelhetjük át a protekcionista gazdaságpolitika hatásait vagy éppen a szabadalmak jelenlegi rendszerét. Helyenként szárazra, helyenként túl technikaira sikerült a könyv, de emellett is fontos tanulságokkal szolgál a teljesen szabadjára engedett kapitalizmussal kapcsolatban.

Michael Lewis - Villámfiúk (Flash Boys)

Ha valaki a 2008-as válság után még nem vesztette el esetleg a tőzsdékbe és a „piac majd megoldja” szemléletbe vetett bizalmát, akkor ez a könyv viheti be a következő ütést. Mielőtt még valaki görgetne is tovább valamiféle balos-anarchista maszlagot szagolva: a könyv nem egy konteót taglal, hanem bevezeti az olvasót a nagyon is létező magasfrekenciás kereskedés világába, ahol algoritmus algoritmusnak farkasa, és ahol mikroszekundumokon múlik, hogy ki üthet nyélbe egy üzletet. Egy olyan világba, ahol a vevő és eladó közt az adott csomag észrevétlenül gazdát cserél még párszor, ezalatt centekkel gyarapítva a rohanó algoritmusok gazdáit. A „pénzt csinálni a semmiből” mondás soha nem öltött még testet ilyen kézzelfogható módon. Lewis többek között a nagy sikert arató „A Nagy Dobás” szerzőjeként vált világhírűvé. Ez a könyve valósággal letehetetlen: olvasod és nem akarod elhinni. Izgalmasabb egy detektívregénynél, és ámulatba ejtőbb a Wall Streetről születő fiktív sztoriknál is. Pedig ez a valóság.

A témáról született már évekkel ezelőtt egy TED előadás, amibe érdemes belepillantani:

K. Anders Ericsson - Peak: Secrets from the New Science of Expertise

Ez is egy olyan könyv, amit legalább 60 perc erejéig – vagy kötelező olvasmányként – beemelnék a tananyagba. Egy olyan korban, amikor mindent most és azonnal akarunk; amikor abba a tévhitbe ringatjuk magunkat, hogy a tudás mindenkitől csak egy klikkelésre van, Ericsson szavai kijózanítóan hatnak. Ericsson a „szakértés szakértője”. Azt vizsgálja, hogy miként válik valaki saját területe mesterévé, mi különbözteti meg a legjobbakat a többiektől. A válasz nem túl meglepő, noha hajlamosak vagyunk erről megfeledkezni a mindennapok során: a rengeteg gyakorlás. De nem akármilyen gyakorlásról van szó, hanem arról a célzott gyakorlásról, amelynek fontos eleme a kitűzött célok folytonos emelése és a külső visszajelzések megléte is. Senki nem lesz Messi szintű focista attól, hogy a haverokkal kint rúgja a bőrt minden délután. Ezt alighanem többen megtapasztalták saját maguk is... A „célzott gyakorlás” fogalmának kibontása közben Ericsson leszámol több példán keresztül az ösztönös zseni mítoszával is, aki a legendák szerint minden extra erőfeszítés nélkül válik valamiben a világ legjobbjává, valósággal arra születve... Ez nincs így, csak esetleg rejtve marad a több ezer órányi munka. Különösen élvezetes az egy húron játszó Paganini példája, amelyet most nem részleteznék, mert még jól jön majd egy másik írásban. :)

Egy riport a szerzővel itt hallgatható meg. 

Fred Kaplan - Dark Territory: The Secret History of Cyber War

Ebben az esztendőben végleg beszivárogtak a fő hírek közé a hackelésekről és a kiberbiztonságról szóló tudósítások. Az érdeklődők ugyan már egy ideje olvashattak hajmeresztő dolgokat ebben a témakörben, de azok valahogy jóval kisebb figyelmet kaptak a valós jelentőségüknél. Kaplan könyve végigmegy az „ágazat” történetén, és bemutatja annak fő mérföldköveit, továbbá rávilágít arra is, hogy még a világ legmodernebbnek hitt hadseregét is milyen felkészületlenül érték a kiberbiztonság kihívásai. A fő üzenet egy mondatban összefoglalható: „idővel minden ezen a területen dolgozóra rátör a kellemetlen felismerés: amit mi megtehetünk velük, azt ők is megtehetik velünk...”. 

Yanis Varoufakis - The Global Minotaur

Yanis Varoufakis - And The Week Suffer What They Must?

Az egykori görög pénzügyminiszter két könyvének elolvasása után kicsit mindenki másként tekinthet a világgazdaság működésére. Yanis ugyan már-már a „Bazi nagy görög lagzit” megidéző módon tud mindig találni egy görög mitológiai hasonlatot, mégsem saját országáról beszél, és semmiképpen sem az a fő célja, hogy kimosdassa a görög politikusokat. A könyvek a világgazdaság működését és a fő szereplők egymásrautaltságát magyarázzák. Bemutatják, hogy miként változott meg a világ a 80-as években, és miként vált az USA az egész világot elárasztó termelőből az egész világ termelését elnyelő fogyasztóvá, valamint ennek az átalakulásnak hatásait. Rávilágít arra, hogy egy újraelosztási mechanizmus nélkül (legyen az a Marshall-segély és Japán felpumpálása vagy a Wall Streetre visszaáramló pénz) nem tartható fenn a rend, hiszen – felületesen megfogalmazva – ennek hiányában a pénz folyton az egyik, míg a termékek a másik irányba áramlanának. 2008 után a 80-as években kialakult új rend végleg megrogyott, ennek következményeit nyögjük a mai napig. De át is adnám a szót a szerzőnek kedvcsinálóként:

Ha valakinek netalántán valamiféle prekoncepciója is lenne a szerző személyét illetően, akkor is érdemes belevágnia legalább a második kötetbe. Varoufakis olyan, amilyen, de szakmai körökben elismert ember, akit oly könnyű volt kirívó viselkedése és megjelenése miatt vállalhatatlan figurának beállítani. Jobban elmélyedve írásaiban és előadásaiban rendesen elszégyelltem magam azért, ahogy először rálegyintettem a híradókban csak percekre felbukkanó bőrdzsekis motorosra a brüsszeli öltönyösök közt... Vele is úgy vagyok, mint Bernie Sanders-szel: lehet vele egyet nem érteni és vitatkozni, de legalább egy őszinte emberrel állunk szemben, akinek vannak elvei, és nem szerepet játszik.  

Matthew Desmond - Evicted

Nagyon nehéz lenne sorrendbe állítanom a listán szereplő könyveket, de talán ezt tenném az első helyre. Az amerikai városok szegényeinek mindennapjait uraló kilakoltatásokról szóló beszámoló annyira megdöbbentő és annyira személyes, hogy az utolsó sorok után az ember csak néz maga elé mint egy David Simon sorozat végén. Desmond rengeteg időt és energiát ölt ebbe a könyvbe. Több mint egy évet töltött el Milwaukee legszegényebb körzeteiben: ott bérelt lakást, ott ismerkedett meg a könyv szereplőivel, ott élte mindennapjait. Egy dzsungelben élő törzset felfedező etnográfust megidéző módon tárja fel a városi szegénység életét és problémáit személyes történeteken keresztül. Olyan nehézségekre világít rá, amelyek egy részéről legtöbbünknek szerencsére fogalma sem lehet. Európaiként főleg nem, mert a problémák egy része az amerikai jogrendszer és a bérlők jogainak (vagy inkább azok hiányának) sajátosságai miatt csak a tengerentúlon értelmezhetőek. Ezzel együtt rengeteg tanulsággal szolgál a könyv a világ más tájain élők számára is. Kicsit minden olvasó elgondolkodhat arról, hogy mennyire és milyen mértékig hibáztatható valaki a saját szegénységéért, illetve hogy milyen kilátástalanná is válhat a felemelkedés akkor, ha a rendszer és az abból profitálók sok esetben gyakorlatilag aktívan akadályozzák még a legszorgalmasabbakat is ebben.

Végezetül még annyit fűznék hozzá: ne higgyük, hogy valamilyen fekete gettókat felmentő – most trendi leszek - PC-skedésről van szó... A történetben éppen úgy helyet kapnak a fekete negyedek mint a fehérek lakta, heroinnal átitatott lakókocsiparkok. Az etnikum teljesen másodlagos. Szerepel benne betegsége miatt lecsúszó anya, drogok miatt megtévedő ápoló, a bérlőit gátlások nélkül kilakoltató fekete főbérlő, stb. Éppen ez a sokrétűség és alaposság teszi kivételessé az írást. Sok ilyen megírására és elolvasására lenne szükség ahhoz, hogy kicsit megértőbbek legyünk embertársainkkal és jobban átlássuk a társadalmat feszítő problémákat. 

Thomas Sugrue - The Origins of the Urban Crisis: Race and Inequality in Postwar Detroit

Desmond könyve felkeltette érdeklődésem, így rögvest belevágtam a téma eme elismert darabjába, amely sokkal szárazabbra és személytelenebbre sikerült. Az írás tele van történelmi események taglalásával és különböző statisztikákkal, egy-egy elem kifejtése pedig túl hosszan húzódik talán. Néha vártam már egy-egy fejezet végét, de ennek ellenére nem bánom a rászánt időt, mert a könyv nagyszerűen mutatja be, hogy miként juthatott el Detroit oda, ahol most van. Rávilágít arra, hogy egy gettó nem valamiféle egyszer csak megjelenő természeti képződmény, hanem bizonyos döntések és nézetek eredményeként évtizedek alatt létrejövő jelenség. Szó esik a szakszervezetek tevékenységéről, a városban érkező kelet-európai bevándorlók beilleszkedéséről, a délről elmenekülő feketék szegregálódásáról, a külvárosokba költöző jobb módú afroamerikai családok házai elleni támadásokról és még megannyi fejezetről Detroit történelméből. A tanulságok sora meglehetősen hosszúra nyúlik... Helyenként hihetetlen, hogy a leírt események akkor történtek meg, amikor alig pár ezer kilométerre onnan emberek indultak a Holdra. Oly közel, mégis oly távol.

Ed Yong: I Contain Multitudes - The Microbes Within Us and a Grander View of Life

Ed Yong könyve a baktériumok világába vezet el minket. Azon baktériumokéba, amelyeket általában csak kórokozóként és veszélyforrásként tartunk számon, pedig nélkülük nem is létezhetnénk. Minden sejtünkre legalább egy baktérium jut, amely velünk, bennünk él, így magunk is egy ökoszisztéma vagyunk! Immunrendszerünkre is helyesebb úgy gondolni, mint egy nemzeti park vadőreire, akik az egyensúly fenntartására törekednek, nem pedig minden jövevény elpusztítására. A lebilincselő összefoglalóból többek között megtudhatjuk, hogy milyenek a baktériummentes környezetben felnövő egerek; hogy az anyatej egy része a csecsemő számára fogyaszthatatlan, de ez nem is baj: a gyomorban megtelepedő baktériumoknak készül a tápanyag ezen hányada; hogy miként befolyásolhatják a velünk élő baktériumok nem csak egészségünket, de kedélyállapotunkat is; hogy mit várhatunk a probiotikumként reklámozott kiegészítőktől. Egy új világ tárul fel az olvasók előtt!

Jeremiah P. Ostriker, Simon Mitton - Sötét hatalom: Kutatás a láthatatlan univerzum titkai után

Mindig érdekeltek az univerzum titkai: az ősrobbanás, a világegyetem fejlődése, a galaxisok keletkezése, a sötét anyag és a misztikus sötét energia? Akkor ez a te könyved! Egy kiváló és logikusan felépített, előismeretek nélkül is nagyszerűen követhető összefoglaló mindarról, amit az univerzum kialakulásáról tudunk illetve még nem tudunk: mióta, miért és honnan tudjuk ezeket a dolgokat, és mi vár még megválaszolásra? 

Cal Newport - Deep Work: Rules for Focused Success in a Distracted World

Igen, az év későbbi szakaszában megint előjött egy „olyan” pillanat mint amit a Distraction Addiction kapcsán már említettem a cikk elején. Ez a könyv azonban az előzőnél komolyabb gondolatokat tartalmaz, és sokkal közelebb áll egy ismeretterjesztő íráshoz mint egy önsegítő anyaghoz.

Modern, technológia központú világunkban két dolog elengedhetetlen a sikerhez: az új és komplex dolgok gyors elsajátításának képessége illetve az elit szinten való teljesítés képessége mind minőség, mind sebesség terén. Ehhez időre, célzott gyakorlásra (lásd Ericsson könyvét) és koncentrációra van szükség. Paradox módon azonban éppen ezek a feltételek állnak egyre korlátozottabb módon rendelkezésünkre a 21. századi környezetünkben. Aki a figyelmünkért versengő milliónyi impulzus közepette azonban mégis képes a koncentrált, „mély” munkavégzésre, az emiatt jelentős előnyre tehet szert. Ezzel kapcsolatban ad tippeket a szerző konkrét személyek példáin keresztül; rávilágítva a jelenségek neurológiai, pszichológiai hátterére; és rádöbbentve az olvasót nem egy káros szokására. Érdemes rászánni azt a pár órát...

Nick Lane - The Vital Question: Energy, Evolution, and the Origins of Complex Life

Eme kötetnek is ott lenne a helye a Top3-ban nálam. Arra a pofonegyszerű kérdésre keresi a választ Nick Lane, hogy miként jött létre az élet... Valamiféle hozzávetőleges képünk van a dologról: molekulák az ősóceánban, meleg, villámok, stb. és hopp, a bojtosúszós hal ott caplatott egy pocsolya partján. Lane professzor amellett érvel, hogy az „ősleves” közkeletű képe helytelen, és valójában nem magyarázható vele minden. Volt ugyanis egy pillanat... egyetlen pillanat, amikor valami nagyon megváltozott: amikor az egysejtű lények átléptek egy határt, és hirtelen megjelentek a komplexebb sejtek, amelyektől már egyenes volt az út a mai összetett létformákig. Mi volt ez a határ? Hogyan sikerült átlendülni rajta azok után, hogy 2,5 milliárd évig „egy helyben topogtak” a baktériumok? Miként magyarázható, hogy az egysejtűek világában a baktériumok és az archeák bizonyos elemei teljesen hasonlóak, mások viszont abszolút különbözőek? A könyv helyenként technikai részletekben is belemegy – protonok átpumpálása a sejtmembránon –, de ez nem teszi kevésbé érdekessé. Észbontó utazás mind időben, mind térben az élet hajnaláig, az óceánok mélyére, a molekulák szintjére. Sőt, még arra is kitér a szerző, hogy milyen következtetéseket vonahtunk le ebből a világegyetem más pontjain esetlegesen kialakuló élet jellegét illetően. 

A Radiolab vonatkozó adása erősen ajánlott:

Ted Chiang – Életed története

Chiang novelláját az Arrival című film tette világhírűvé, pedig a film maga csak az alapötletet használta fel: csavart egyet a mondanivalón, lehántott róla némi tudományt, hozzátett egy kis aktuálpolitikát. Emiatt a novella tartalmasabb és tudományosabb, de véleményem szerint a filmmel együtt is értelmezhető, lehetne amellett is érvelni, hogy a kettő kiegészíti egymást. Akárhogy is: érdemes rászánni azt a maximum 90 percet erre a műre, mert fontos kérdéseken gondolkodtat el.

Siddharta Mukherjee – The Gene

Mukherjee a rákkutatás után a genetika történetét vette górcső alá, és az eredmény hasonlóan emlékezetesre sikerült! A történeti áttekintés már önmagában értékes lenne, de a könyv logikai felépítése még élvezetesebbé teszi mindezt. Nem csak a felfedezőkről és magukról a felfedezésekről szól a szerző, de ragyogóan mutatja be azt is, hogy miként épültek egymásra az eredmények, hogy követték egymást a kérdések. Egy újabb remek illusztrációja ez a tudományos módszer és a természettudományos gondolkodás működésének. 

 --------------------------------------------------

Ezzel a felsorolás végére értünk. Remélem sikerült valami iránt felkelteni az érdeklődést, vagy legalább a belinkelt anyagok meghallgatása révén némi betekintést engedni ezen könyvek tartalmába. Sajnos Magyarországon egyelőre a legtöbb kötet nem kapható magyar nyelven, de idővel némelyik bizonyára eljut a hazai könyvespolcokra is. Addig is meg lehet rendelni őket külföldről, esetleg ebook formájában, illetve fel lehet lelni őket többnyire az internet kevésbé legális zugaiban is (például a Library Genesis címszóra rákeresve...). Jómagam – egy disszertáció szenvedései után - úgy vélem, hogy könyvet letölteni „nem szép dolog”, mert elképesztő munka van ezekben az anyagokban, és ha mindenki így tenne, akkor alighanem egy idő után nem születnének hasonló ismeretterjesztő írások... Ugyanakkor az is érthető, ha Magyarországon valaki nem engedheti meg magának az egyre dráguló anyagok megvásárlását, és ismeretei bővítése érdekében áttéved az internet homályosabb zónáiba. A lényeg: szánjuk rá az időt a minket érdeklő témákra és az azokat feldolgozó hiteles forrásokra! Megéri! Nem kicsit, nagyon! 

   --------------------------------------------
New Deal Blog a Facebookon
(Ha a kedves olvasó semmiképpen nem szeretne lemaradni a Facebook oldal frissítéseiről sem, akkor látogasson el az oldalra, és a fejlécben található „Tetszik” ikonon található kis nyíl segítségével megnyitható legördülő menüben kattintson az „Értesítéseket kérek” opcióra.)