A tegnapi német választásokról bizonyára rengeteg szakértői elemzés fog megjelenni a napokban, amelyekkel amatőr érdeklődő szemlélőként nyilván nem kívánhatok – és nem is kívánok - versenyre kelni, így meg sem próbálok mélyreható fejtegetésekbe bocsátkozni. Ezzel együtt szeretnék megosztani gondolatébresztőként pár számot és leginkább térképet (mert egy jó ábra mindig többet mond egy száraz számsornál), amik talán rávilágíthatnak olyan részletekre is, amelyek felett egy pusztán az átlagokra fókuszáló összefoglaló esetleg átsiklik majd. A hozzászólások közt pedig jöhet a többi adat és az ezek alapján megfogalmazott vélemények garmadája!

• A részletes, választókörzetekre lebontott eredmények megtalálhatóak a Tagesschau oldalán, érdemes böngészni kicsit. Figyelemre méltó, hogy az egyéni és a listás eredmények néha magyar szemmel komolynak mondható eltéréseket is mutatnak, ami azt jelzi, hogy még nem kizárólag az adott jelölt neve mellé kerülő logó számított.
  
  
• A választásokon a részvételi arány  76,2% volt, ami egészen elképesztő érték ha akár az amerikai elnökválasztásra (58%), akár a 2014-es magyar országgyűlési választásra (61%) gondolunk. Németországban a politikát (még) nem fertőzte meg az a vitriolos, kibékíthetetlen ellentéteket élező légkör, amely mind Magyarországon, mind az USA-ban (de említhetjük a Brexit szavazást és a francia választásokat is) átitatott mindent, talán ennek is köszönhető, hogy kevesebb volt a választásoktól távol maradó kiábrándult.
  
  
• A légkör kapcsán feltétlen említést érdemel, hogy egészen augusztus közepéig a német utcákon járva lényegében észre sem lehetett venni, hogy közelegnek a választások. Hasonlítsuk össze mindezt a 2 éves amerikai valóságshow-val vagy az óriásplakátok vigyázó szeme által őrzött magyar valósággal...
  
  
• A meglepően békés és konstruktív atmoszféra miatt – az AfD-t leszámítva a plakátok (kapaszkodjunk meg) elsöprő többsége valamiRŐL, és nem valami ELLEN szólt - bár a legtöbb országban már sajnos teljesen szokványosnak mondható lenne az AfD tegnapi hajtóvadászatot és vizsgálóbizottságokat követelő közleménye, Németországban mindez meglehetősen „újszerűen”, disszonánsan cseng, emiatt a jelentősége is nagyobb.

És akkor beszéljünk egy kicsit az AfD-ről, pontosabban az eredményeik területi megoszlásáról. Természetesen csábító lenne a szélsőjobbnak mondható, magát leginkább a bevándorlás-ellenességével definiáló párt erősödését pusztán az országba érkező menekültek/bevándorlók számának emelkedésével magyarázni. A kapcsolatot botorság lenne elvitatni, de ugyanilyen felületesség lenne megállni ezen a ponton az okok kutatásában. Ha mindössze csak erről lenne szó, akkor logikus lenne azt várni, hogy az AFD-t ott támogassák a legnagyobb arányban, ahol az elégedetlenség forrásai – azaz a bevándorlók – a legnagyobb arányban vannak jelen. 4 térkép segítségével nézzük meg, hogy így van-e ez!

Az első ábrán az 1000 lakosra jutó menekült-segélyben részesülők száma látható tartományokra és nagyobb városokra lebontva.

A második ábrán a német tartományok GDP/fő adatai láthatóak 2015-ből, amelyek részletesebben az alatta található táblázatban olvashatóak:

A harmadik ábrán pedig jöhetnek az AfD területi eredményei (a többi párt eredményeit itt lehet megtekinteni további érdekes statisztkák mellett):

Azt láthatjuk, hogy bár vannak területi eltérések a menekültek eloszlásában, de az összkép mégis relatíve homogénnek mondható. Az AfD különösen erősen szerepelt Szászország (Saxony) és Mecklenburg-Vorpommern tarományokban, holott utóbbiban egyenesen az országos átlagnál kevesebb bevándorló található. Ezzel szemben sokkal erősebb a korreláció a GDP/fő adatok és a kérdéses párt eredményei közt... Ez utóbbi korreláció sokkal kevesebb figyelmet kap, pedig jól illik a 2016-os trendekbe: gondoljunk csak a „rozsda-övezetben” és a prérin taroló Trumpra, vagy a Londonon kívüli lepusztult egykori ipari fellegvárakban eldőlő Brexit kérdésére. (Érdemes felidézni ezen a ponton a Trump győzelme alkalmából született maratoni bejegyzést és leginkább annak hivatkozásait, valamint a Brexit után íródott kiváló cikket a Guardian hasábjain „I walked from Liverpool to London. Brexit was no surprise.” címmel.)

Csak magamat tudom ismételni:

A rossz gazdasági körülmények elégedetlenséget szülnek, ezt szinte le sem kellene írni. Különösen igaz ez akkor, ha mindez valamilyen erős, közeli kontraszttal is párosul az ország határain belül: ilyenkor az elérhetetlen cél szinte karnyújtásnyira jelenik meg (mint Nógrádból nézve Budapest, Thüringiából Bajorország vagy Kentucky-ból Illinois), ezzel még elfogadhatatlanabbá téve a körülményeket. Ahogy a Trump-cikkben már megfogalmazásra került:

Mert az elégedetlenség egy ponton túl már a kiváltó októl független dühbe csap át, amely célpontot keres magának. Ezt a dühöt pedig aztán valaki mindig képes lesz szavazatokká váltani azáltal, hogy megadja a célpontot ahelyett, hogy a feledés homályába vesző okokról kezdene beszélni (ami egyébiránt ebben az állapotban már láthatólag nem vezet sikerre). És ezzel egy lefelé húzó örvénybe kerülünk, mert a diskurzus innentől fogva félresiklik: az elemzések az adott párt dühös üzeneteiről, az azokra adott ingerült reakciókról szólnak, és innen már unalomig ismert lehet a történet... Lehet - pontosítok: biztos - nem vagyok eléggé tájékozott, és őszinte érdeklődéssel várom a kommentek között a kiegészítéseket, de a német utcákon velem nem nem jött szembe egy a lecsúszott tartományok felemelésével kapcsolatos AfD üzenet sem a plakátokon (nem kizárt, hogy keleten voltak ilyenek), ellenben az ehhez hasonlóakkal, amelyektől aligha kerül kenyér az asztalra Thüringiában:

Félreértés ne essék (nem győzöm kiemelni): a bevándorlás kérdése egy fontos és központi jelentőségű téma Németországban, amelyet badarság lenne elbagatelizálni. Viszont ahogy azt a fenti ábrák is mutatják: nem ez kellene legyen az EGYETLEN, minden problémát magában foglaló és mindenre választ ígérő téma... közel sem ez az egyetlen oka az AfD sikerének, és az esetleges "megoldások" közel sem jelentenék a dühöt megelőző elégedetlenség igazi okának eltűnését. Ezt támasztja alá az AfD-vel erős korrelációt mutató, ám a bevándorlás kérdésével szinte nem is foglalkozó Linke eredményeinek eloszlása is (lásd még: Bernie Sanders vs. Trump), amelyről lényegében szó sem esik a főbb hírek közt:

  --------------------------------------------
New Deal Blog a Facebookon
(Ha a kedves olvasó semmiképpen nem szeretne lemaradni a Facebook oldal frissítéseiről sem, akkor látogasson el az oldalra, és a fejlécben található „Tetszik” ikonon található kis nyíl segítségével megnyitható legördülő menüben kattintson az „Értesítéseket kérek” opcióra.)