2015. jún 08.

Hárman szívnak egy cigit...

írta: _Maverick
Hárman szívnak egy cigit...

 

zacher_gabor.jpgNapjainkra a droghasználat, a függőség, a megelőzés és a büntetés kérdése a közbeszédben rugalmasan elszakadt a tények és számok világától, és fokozatosan átkerült a végetekig átpolitizált témák, már-már a vallásos meggyőződések népes tárházába. Bárminemű határozott állásfoglalás esetén a véleményformáló jó eséllyel megkockáztatja azt, hogy a közönség gondolatai alapján beskatulyázza őt, és ezen skatulya címkéje szerint kialakít egy képet mind világnézetéről, mint egész identitásáról.

A drogokkal kapcsolatos cikkek, bejegyzések hozzászólásait olvasva egyrészt minden alkalommal megfogalmazódik bennem, hogy soha többet nem olvasok kommenteket, másrészt gyakran az az érzésem támad, mintha mára ezeken a platformokon csak pironkodva, lesütött szemmel lehetne bevallani, ha valakinek soha életében semmi köze nem volt még a marihuánához sem, sőt, még csak indíttatása sem volt ezen állapot megváltoztatására. Legutóbb a 444 Science Meetup Impakták című podcastja kapcsán szembesültem ezzel a jelenséggel. A műsorban – mely itt érhető elKatona István, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (MTA-KOKI) egyik csoportvezetője beszél többek között a csoportja legújabb, Nature Neuroscience-ben megjelent kutatási eredményeiről. Azt vizsgálták, hogy a cannabis hatására miként változik meg bizonyos jelpályák komponenseinek eloszlása az idegvégződéseken, és ennek milyen hosszú távú következményei vannak. A beszélgetés több pontja igen érdekes, érdemes meghallgatni!

A hozzászólások persze hamar elkanyarodtak a témától, többen vehemensen nyilvánítottak véleményt a kutatók munkásságáról, tapasztalatból cáfolták agykutatók eredményeit, és előkerültek a szokásosnak mondható szólamok azzal kapcsolatban, hogy mennyire nem káros a fű, illetve hogy miért is kellene legalizálni az úgynevezett könnyű drogokat. A fentihez hasonló fórumokon leggyakrabban 3 – de mint látni fogjunk, inkább kettő - gondolat hangzik el ezzel kapcsolatban, amelyeket érdemes sorra vennünk:

0. Az alkohol sokkal károsabb, miért nem ezzel foglalkoznak a cannabis helyett?
Ezt a gondolatot szándékosan láttam el a nulla sorszámmal, mert két, egymástól független eseményt, jelenséget próbál összekötni, így tulajdonképpen érvként nem használható egy drogokról folyó vitában. Aligha vitatja bárki is, hogy az alkohol súlyos társadalmi problémák forrása, rengeteg áldozatot követel, és foglalkozni kell a kérdéssel (A magam részéről megdöbbentőnek tartom, hogy egyes kultúrák gyakorlatilag bátorítanak az alkoholfogyasztásra; magyarázkodásra kényszerítik azt, aki visszautasít egy pohár italt; és a nemzeti identitás részének tekintik bizonyos röviditalok fogyasztását és készítését...). Viszont mindez semmilyen módon nem zárja ki a könnyű drogok hatásának vizsgálatát. Kicsit olyan ez, mintha feleslegesnek minősítenénk a szénmonoxid mérgezések megelőzésére tett erőfeszítéseket, mert közlekedési balesetben sokkal többen halnak meg...

A káros hatások relativizálása egy veszélyes út, mert sok esetben bizony nem is tudjuk, hogy mit mivel hasonlítunk össze, és mit mihez képest minősítünk kevésbé károsnak. Az alkoholos italok esetében az esetek többségében tudhatjuk, hogy milyen töménységű az adott portéka. Egyértelműen különbséget lehet tenni egy sör, egy likőr és mondjuk egy pálinka között. Ahogy arra Katona István rámutat, a cannabis esetén nem ilyen egyszerű a helyzet. A napjainkban utcára kerülő marihuána hatóanyag tartalmát tekintve ugyanis köszönőviszonyban sincs a hippikorszak hasonló portékáival. A New England Journal of Medicine-ben jelent meg az alábbi diagram az Amerikai Kábítószer-ellenes Hatóság által lefoglalt cannabis minták THC tartalmáról évenkénti bontásban.

thc_content-760x284.png

Mint láthatjuk, az idő múlásával folyamatosan változik az, hogy miről is beszélünk könnyű drog címszó alatt. Olyan ez, mintha 20 év múlva a citromos Gösser már 20% alkoholt tartalmazna, miközben a címkén mindezt már nem tüntetnék fel. Mint később látni fogjuk: a rohamosan terjedő dizájnerdrogok kapcsán ennél is rosszabb a helyzet, mert esetükben a fogyasztó már azt sem tudhatja, hogy a sörösüveg mikor rejt sört, és mikor abszintot... Előtte azonban térjünk rá az egyik leggyakoribb érvre!

1. Mindenkinek jogában áll azt kezdenie az életével, amit akar. Ha valaki magában okoz kárt, akkor ez az ő személyes problémája, egyéni döntése.
Ha arra gondolunk, hogy hányan kockáztatják a testi épségüket extrém sportok űzése közben, akkor tulajdonképpen akár helyt is adhatnánk ennek a meglátásnak. A gondolat továbbfűzése azonban messzire vezethet: például ezen érvelés fényében kötelezővé kellene-e tenni a biztonsági öv használatát, vagy motorosok számára a bukósisak viseletét? Egyáltalán van-e létjogosultsága bármilyen biztonsági előírásnak akár egy gyárban, akár egy építkezésen? Hol van a határ?

A probléma abban rejlik, hogy mind az alkoholizálás, mind a drogfogyasztás hatással van a döntést meghozó egyén környezetére is, pontosabban fogalmazva: kockázatot rejt magában a környezetre nézve is. Itt most nem is kell feltétlenül a családtagokra, barátokra gyakorolt hatásra, pszichológiai károkra és érzelmi megterhelésre gondolnunk. Amint arra az említett podcastban is kitérnek: az elmúlt időszakban rohamosan növekedett a skizofréniához hasonló tüneteket mutató esetek száma, amelyek egyértelműen droghasználat eredményeként álltak elő. A neurológia fejlődése eredményeként még csak most kezdjük megérteni, hogy miként is hatnak a különböző szerek az agyra, és milyen hosszú távú elváltozásokat okoznak. Nagyfokú felelőtlenség rálegyinteni ezen tanulmányokra, és elintézni annyival a dolgot, hogy „1 éve füvezek és semmi bajom...”.

Egyre gyakrabban olvasni a városban meztelenül őrjöngő emberekről, köztereken halucinációikkal küzdő páciensekről. Nem kell sokáig kutakodni olyan bűnesetek után sem, amelyek drogos befolyásoltság alatt kerültek elkövetésre. Meglehetősen naiv álláspont azt gondolni, hogy ezen szerek felhasználására a 4 fal között kerül sor, a külvilágtól hermetikusan elzárva. Ennél is érdekesebb azonban a másik gyakran felhozott pont.

2. Egy felnőtt ember el tudja dönteni, hogy mit csinál, nem kell azt kívülről szabályozni, minden állampolgár képes felelősséggel döntéseket hozni.

Ez egy szép gondolat, de sajnos még egy ideális világban - amelyben az állampolgárokról a lehető legjobbat feltételezzük - sem állja meg a helyét. Felelősségteljes döntést hozni ugyanis csak megfelelő mennyiségű információ birtokában lehet, és a drogokkal kapcsolatban nyugodtan kizárhatjuk, hogy valakinek ezen információk a birtokában lennének. Tegyük fel a kérdést: valóban tudjuk, hogy milyen hosszú távú hatásai vannak az éppen csak pár éve megjelenő drogoknak? Tudjuk, hogy miként hatnak ezek arra az idegrendszerre, amelyet részleteiben szinte csak éppen elkezdtünk megismerni? Megfelelő információk birtokában dönt egy felhasználó arról, hogy rálép arra a bizonyos útra? És a ráadás: az átlagos felhasználó ugyanannyi információ birtokában van, mint a kérdésről vitatkozók és a döntéshozók? 

Ezekre a kérdésekre már korábban is nemmel válaszoltam volna, de aztán a Science Meetup hivatkozott cikke alatt a fröcsögő kommentek erdejében rátaláltam Dr. Zacher Gábor egy előadására, amely még inkább megerősített eme meggyőződésemben, és amelynek megosztása ezen bejegyzés fő célja. Az elismert szakember prezentációja rávilágított arra, hogy még a szakértő kutatók sem tudnak lépést tartani az újfajta drogokkal, amelyek jelenleg elárasztják a világot. Számomra az újdonság erejével hatott, hogy az úgynevezett dizájnerdrogok 95%-a Kínából származik, ahol gyakorlatilag ipari körülmények közt tervezik az újabb és újabb molekulákat; hogy ezek gyakorlatilag legálisan (fürdősó, növényvédő szer, stb.) terjednek online, és ezáltal kihalóban van a klasszikus értelemben vett dílerek szakmája; hogy ezek hatásait gyakorlatilag csak most kezdjük megérteni. Terjedőben vannak a skizofréniához hasonló tünetek, a paranoia, amelyek kapcsán növekszik annak az esélye is, hogy a felhasználó kárt tesz a környezetében, és ezzel ismét visszakanyarodhatunk az előző ponthoz... Amellyel kapcsolatban még egy kiegészítést kell tennünk az előadás egyik kulcsgondolata tükrében: a tudatmódosító szerek – ahogy azt a nevük is mutatja -: megváltoztatnak! Megváltoztatják gondolatainkat, viselkedésünket, normáinkat.

A kérdés tehát rendkívül összetett, rengeteg az ismeretlen a bonyolult egyenletrendszerben, és ahelyett, hogy újra és újra a politikai hitvallásunknak megfelelő szólamokat ismételgetnénk, a legjobb amit tehetünk, hogy megpróbálunk minél több hasznos információt összegyűjteni, és megosztani azokat a rengeteg hatásnak kitett ifjúsággal. Kezdésképpen erősen ajánlanám Dr. Zacher Gábor előadásának iskolákban történő levetítését. Vagy legalább szülők és pedagógusok számára a megtekintését, hogy megalapozottabban tudjanak tájékoztatást/segítséget nyújtani... Érdemes minél több emberrel megosztani ezt a videót. És ezzel át is adnám a szót (az előadás innen mp3 formátumban is letölthető, a prezentáció vizuális része másodlagos):


/Tisztában vagyok vele, hogy ez az írás némiképp elmossa a határokat a cannabis és a dizájnerdrogok között. A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy ez a határ bizony a felhasználói oldalon is igen homályos, így meggyőződésem szerint nem nagyon lehet külön beszélni az egyes kategóriákról.
videk.jpg
Ezt támasztja alá az Index pár hete megjelent megdöbbentő írása a magyarországi droghelyzetről. A „Siker! A drog oldotta meg a vidéki alkoholproblémát” című írást a Facebook oldalunkon is megosztottuk már, érdemes elolvasni!/

--------------------------------------------

Források

Science Meetup - Impakták és a hozzá fűzött kommentek
Dr. Zacher Gábor BME Kármán Stúdió gondozásában megjelent előadása
Index - Siker! A drog oldotta meg a vidéki alkoholproblémát

--------------------------------------------

New Deal Blog a Facebookon
(Ha a kedves olvasó semmiképpen nem szeretne lemaradni a Facebook oldal frissítéseiről sem, akkor látogasson el az oldalra, és a fejlécben található „Tetszik” ikonon található kis nyíl segítségével megnyitható legördülő menüben kattintson az „Értesítéseket kérek” opcióra.)

 

Szólj hozzá

videó drogok